Híres ajtók, bejáratok a világ minden tájáról
Vannak olyan épületek, amelyek különleges kapuval, bejárattal rendelkeznek. Ezek az építészeti csodák sok embert vonzanak, és akik eljutnak egy-egy ilyen nevezetességhez, meghatározó kulturális élményben részesülnek. Érdekességképpen összegyűjtöttünk pár híres ajtót, bejáratot, amelyek hozzájárultak az egyes építmények hírnevéhez.
A kapu, mint szimbólum
A legtöbb esetben az épületek kapnak figyelmet, ha egy nevezetességről van szó, és maga a bejárat nem különösebben fogja meg az embereket. Pedig a kapuk díszítése is fontos, hiszen általában a bejáraton található minták többletjelentést hordoznak.
A kapuk a mitológiában is jelentősek, mivel két világot választanak el egymástól. A leghíresebb kapu, amelyről bizonyára mindenki hallott már, az Édenkert kapuja, amelyen át Ádám és Éva kiűzetetett. A történet szerint az Édenkert bejáratát kerubok őrzik egy lángpallossal, így óvják az Élet fájához vezető utat. A kapu, a bejárat általában beavatások helyszíne a mitikus történetekben, hiszen aki itt áll, egyszerre van jelen két világban, egyszerre van kint és bent. A beavatások célja mindig az illető próbára tétele, mely ha sikeres, jöhet a feljebb lépés, a bebocsáttatás egy új közegbe.
Népmeséinkben, népdalainkban is gyakran megjelenik a kapu szimbóluma, gondoljunk csak a híres gyerekdalra, a Bújj, bújj zöld ágra, benne az ismert mondattal: „Nyitva van az Aranykapu, csak bújjatok rajta.”
Más népek meséiben is találkozunk jellegzetes átjárókkal: a Holle anyótól visszatérő szorgos lánynak arany, míg a lusta lánynak szurok hullik a nyakába a kapuban, amely az otthonukba vezet. Ali baba és a negyven rabló történetében hangzik el a híres “Szezám, tárulj!” felszólítás, amivel a kincseket őrző barlang vasajtaja megnyílik.
Híres ajtók, bejáratok
Aki igazán híres kaput szeretne látni, annak az indiai Tádzs Mahalhoz kell ellátogatnia. Ezt a nevezetes épületet 1631-ben kezdte el építeni Sáh Dzsahán mogul császár, hogy szeretett feleségét, Mumtáz Mahalt itt helyezze örök nyugalomra.
Az épületkomplexumhoz egy vörös homokkőből épült, úgynevezett ívános kapun kell menni. Az ívános kapu igen elterjedt az iszlám építészetben: ez egy boltozott csarnok, amely az udvar felől nyitott. Ezen a kapun fehér márvány alapon idézetek olvashatók a Koránból. Maga a Tádzs Mahal bejárata is igen díszes: kalligráfiákkal van teli.
Másik híres épület, amelynek a bejárata igen jelentős, a párizsi Notre-Dame-székesegyház. Ez a gótikus stílusú templom Európa egyik legkedveltebb látnivalója. Hatalmas ólomüveg ablakai ma is mintául szolgálnak sok ház alakos, íves ablakainak. Három nagy kapuja is van a templomnak, mindegyik gazdagon díszített.
A templomok sorából nem szabad kihagyni a vatikáni Szent Péter-bazilikát sem, melyet az 1500-as évek elején kezdtek építeni. Belsejébe 5 kapu vezet, ebből négy a 20. században épült.
- Halál kapuja: pápatemetéskor ezen halad keresztül a menet, domborművekkel van díszítve.
- Jó és a Gonosz kapuja: két szárnyán egy-egy ellentétes kép látható.
- A középső kapu: ez a legrégebbi bejárat, 1445-ben készült el. Itt is domborművek találhatók.
- Szentségek kapuja: az ajtószárnyon látható dombormű a hírhozó angyalt és a 7 szentséget ábrázolja.
- Szent kapu: ennek különlegessége, hogy be van falazva, csak a szentévek során használható.
Különleges bejárati ajtók az Aranyablaknál
Bár nem ígérjük, hogy otthona olyan híres lesz az Aranyablak bejárati ajtói által, mint a Tádzs Mahal vagy a Notre-Dame, de biztosíthatjuk, hogy minőségi, tartós és mutatós ajtó lesz az, amin át nap mint nap közlekedik majd. Újszilvási üzemünkben egyéni igényekre szabott fa és műanyag bejárati ajtókat gyártunk, egy- és többszárnyas kivitelben is. Kapható kínálatunkban üvegezett bejárati ajtó is, amelybe többfajta üvegezés is kérhető.
Nézzen szét oldalunkon, és kérjen ajánlatot a kiválasztott termékre. Munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot. Érdemes személyesen is ellátogatni valamely üzletünkbe, ahol szakszerű tanácsokat kaphat a bejárati ajtó méreteit, formáját, stílusát, üvegezését illetően.
