Hány légkamrás legyen az ablak? – útmutató a nyílászárók hőszigeteléséhez 

A megfelelő hőszigetelés egyre inkább előtérbe kerül otthonaink energiahatékonyságának javításában, hiszen igyekszünk minél környezetbarátabb módon élni, és természetesen az sem utolsó szempont, ha csökkenthetjük a rezsinket. Ezen a téren sokan elsősorban a falakra és a tetőre koncentrálnak, pedig a nyílászárók, vagyis az ajtók és ablakok is jelentősen befolyásolják, hogy mennyi hőt veszít az épület.

De vajon mitől függ egy ablak vagy ajtó hőszigetelő képessége? Milyen tényezőket kell figyelembe vennünk ezen a téren? Hány légkamrás legyen az ablak? Milyen típusú nyílászárókat válasszunk? Az alábbiakban ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket válaszolunk meg.

A nyílászárók szerepe az épület hőszigetelésében 

Ha hőszigetelésről beszélünk, mindig fontos megjegyezni, hogy az épület szigetelése mellett a nyílászáróknak is fontos szerepük van abban, hogy az eredmény a várakozásoknak megfelelő legyen.

Egy régi, rosszul záródó ablak vagy ajtó akár a hőveszteség 25-30%-áért is felelős lehet. Ez nemcsak kellemetlen huzathoz vezethet, de a fűtésszámlán is komolyan érezhető lesz. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy olyan nyílászárókat válasszunk, amelyek valóban hatékonyan szigetelnek – nemcsak a gyártói leírás szerint, hanem a valóságban is.

Mi az a hőszigetelő képesség? 

A nyílászárók hőszigetelő képességét az úgynevezett Uw-érték mutatja meg, ami azt jelzi, hogy az adott ablak mennyi hőt enged át. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szigetelés. A modern épületek esetében általában 1,0 W/m²K alatti Uw-értéket célszerű keresni, de passzívházaknál akár 0,8 alatti érték is szükséges lehet.

Manapság alapelvárás a nyílászárókkal szemben is, hogy megfelelő hőszigetelő képességgel rendelkezzenek. Ennek megfelelően a legtöbb gyártó előszeretettel dobálózik a „kiváló hőszigetelő” kifejezéssel, és mivel az emberek többsége nincs vele tisztában, mit is kellene figyelni ebből a szempontból, készséggel el is hiszik.

Ha azonban tovább olvas, tájékozódhat egy kicsit arról, hogy min múlik a hőszigetelés, így tudni fogja, valóban olyan jó-e a kiszemelt ajtó vagy ablak, mint ahogy azt a gyártó beállítja.

Mi határozza meg egy ablak hőszigetelő képességét? 

Egy nyílászáró hőszigetelő teljesítménye több tényező kombinációján múlik. A legfontosabb szempontok közé tartozik a profil kialakítása, vagyis hogy hány légkamrás az ablak, az üvegezés típusa és rétegeinek száma, a beépítési mélység, valamint az olyan aprónak tűnő részletek is, mint a tömítések minősége, a vasalat, vagy éppen az ablak anyaga (például fa vagy műanyag). Ezek együttese határozza meg, hogy az adott ablak mennyire képes megtartani a meleget télen, illetve kívül tartani a hőt nyáron. A következőkben ezeket a tényezőket részletesen is bemutatjuk.

Hány légkamrás legyen az ablak? 

A hőszigetelő képességet elsősorban az befolyásolja, hogy egy műanyag ablakban hány légkamra található. Minél nagyobb a légkamrák száma, annál jobb hőszigetelő lesz az ablak.

A légkamra a műanyag ablak profiljának belsejében található levegővel teli rész. Ezek a kamrák a PVC-keret belső szerkezetében futnak végig, elválasztva egymástól a külső és belső hőmérsékletet, ezzel akadályozzák meg a hőelvonást. Tehát minél több légkamra található egy ablakprofilban, annál jobb a hő- és hangszigetelése, valamint a szerkezeti stabilitása. Azaz: az energiaveszteség csökkentése és a komfort növelése érdekében érdemes minél magasabb légkamraszámot választani.

Nézzük, hogy milyen lehetőségeink lehetnek!

• 4-5 kamrás ablak: átlagos energiahatékonyság, jellemző felújított lakótelepi lakásokban. Ha nem szeretnénk komolyabb beruházást, ez kompromisszumos megoldás lehet.
• 6-7 kamrás ablak: kiváló hőszigetelés, új építésű vagy korszerűsített házakhoz. Passzívház minősítéshez is előfeltétel lehet.
• 8+ kamrás rendszerek: ritka, és nem feltétlenül arányos a teljesítménynövekedés. Inkább az üvegezés és a beépítési mélység fontos ezeknél a szinteknél.

És hogy mekkora különbséget jelent egy lépcső a kamraszámban? Nos, egy gyakorlati példával mutatjuk be: egy 5 kamrás ablak Uw értéke átlagosan 1,1–1,2 W/m²K körül alakul, míg egy 8 kamrás prémium nyílászáró esetén ez akár 0,7–0,8 W/m²K alá is csökkenhet. Ez a különbség éves szinten jelentős megtakarítást eredményezhet a fűtésszámlában, főként nagy üvegfelületeknél vagy hőszigetelésre érzékeny otthonok esetén.

Az üvegrétegek száma és vastagsága 

Lényeges az is, hogy milyen vastag az üveg, egy típuson belül többnyire 2-3 választási lehetőség adott az üvegvastagságot illetően. Ez fogja meghatározni azt is, hogy kettő vagy három réteg üveg szükséges az ablakba.

A kétrétegű üvegezés ma már az alapszintet képviseli, de aki valóban energiatakarékos otthont szeretne, annak célszerű háromrétegű üvegezést választani. A kétrétegű üveg átlagos szigetelési értéke Ug ~1.1 W/m²K, míg a háromrétegű üvegre fokozott szigetelés (Ug ~0.5–0.7 W/m²K) jellemző. Az egyes rétegek közötti légrést argon gázzal töltik meg, ami tovább javítja a hőszigetelő tulajdonságokat.

Minél nagyobb az üvegszerkezet vastagsága és azon belül a rétegszám, annál jobb a szigetelés, a légzárás. Összességében tehát a sok légkamrás, több üvegrétegű ablakokkal már jó irányba haladunk.

Beépítési mélység és profilvastagság 

A beépítési mélység az ablakprofil vastagságát jelenti. A légkamrák számának növekedésével a beépítési mélységnek is növekednie kell, hogy biztosítsa a megfelelő hőszigetelést. E kettő együttesen éri el a kívánt hőszigetelő képességet. Például egy 5 légkamrás ablakprofil általában 70 mm vastagságú, míg a 6-7 légkamrás profilok 80-92 mm vastagságúak.

Fa ablakok vs. műanyag ablakok 

Egy fa ablak természetes szépségével és kiváló légáteresztő képességével ideális lehet műemléképületekbe vagy klasszikus stílusú házakba, de általában drágább és több karbantartást igényel, mint a műanyag változatok.

A műanyag ablakok népszerűsége ugyanakkor nem véletlen: tartósak, jó az ár-érték arányuk, és kiváló szigetelést nyújtanak. A korszerű, többkamrás, háromrétegű üvegezésű változatok már közel passzívház-kompatibilisek.

Egyéb hőszigetelést javító tényezők 

• Tömítések száma és minősége: A kettő- vagy háromszoros gumitömítések segítenek a légzárásban és a hő megtartásában.
• Tok és szárny kialakítása: A szoros illeszkedés és a modern többrétegű tömítések tovább növelik az energiatakarékosságot.
• Beépítés minősége: Még a legjobb ablak sem ér sokat, ha nem megfelelően építik be. A hőhídmentes, PUR-habbal vagy szalaggal végzett beépítés kulcsfontosságú.

A nyílászárók gyártási minősége és ára 

Természetesen az ajtókból és az ablakokból is vannak jobb minőségűek, és kevésbé jók. Ahogy az lenni szokott, persze árban is látszik a különbség: a minőségi nyílászárók értelemszerűen drágábbak, a magasabb árat pedig főként a jobb minőségű alapanyagok adják, illetve a fejlettebb gyártási technika.

Egy magas minőségű nyílászáró nem csupán a hőszigetelésben, hanem az élettartamban, zajcsökkentésben és betörésvédelemben is jobb. Az olcsóbb modellek sokszor alacsonyabb minőségű profilból és gyengébb vasalatokkal készülnek.

Ha az ár az elsődleges szempont, és egy olcsóbb fajta mellett döntünk, fennáll a veszélye, hogy mégsem teljesen azt a színvonalat kapjuk, amit vártunk, ez azonban már csak a beépítés után fog kiderülni. Ezért érdemes mindig alaposan utánajárni, hogy mit takar az adott ablak ára – például milyen üvegréteg, milyen profilvastagság, és milyen kiegészítő szigetelések tartoznak hozzá.

Ha bizonytalan, hogy pontosan milyen típusú ablak illene otthonához és igényeihez, ne habozzon: keressen minket bizalommal!