Díjat nyert a páfránya? Akkor bizony túl párás a lakás!

A nem megfelelő mikroklímájú lakás sok veszélyt rejthet magában. Ilyen például a túlzott nedvesség, a penész, a száraz levegő, a huzat, a beszűrődő zajok is mind befolyásolják közérzetünket, legtöbbször egészségünket is.

A vásárlóink közül egyre többen teszik le voksukat az egészséges életvitel mellett. Odafigyelnek táplálkozásukra, rendszeresen sportolnak, valamint szabadidős programjaikat is az egészség jegyében tervezik meg. Legtöbben azonban nincsenek tisztában azzal, mennyire fontos a lakásunk klímája, amiben élünk, hiszen életünk legnagyobb részét zárt helyiségben töltjük. A lakás úgynevezett mikroklímája folyamatosan hatással van légzőszerveinkre, vérkeringésünkre, immunrendszerünkre, valamint nagymértékben befolyásolja alvásunk minőségét is. Tájékoztatónkkal abban szeretnénk kedves Vevőinknek segíteni, hogy megismerjék a párásodás fizikai törvényszerűségeit és a megfelelő terméket jó kivitelezőkkel tudják beépíttetni.

Ideális esetben a levegő hőmérséklete 20-23 ºC körül van, akkor a szervezetünk nem érzi szükségét a hőszabályozásnak, így „kikapcsolja” ezt a funkciót. Egy szigeteletlen, vagy nem megfelelően szigetelt külső falnál, vagy hő hídnál a belső fal felülete jóval hűvösebb, mint a szoba levegőjének hőmérséklete. Ezért a fizikai törvényszerűségek miatt a fal mentén elkezd áramolni a hideg levegő lefelé, egészen a padlóig! Ha kintről nem is jön be levegő, a bőrünk ezzel a légmozgással találkozva huzatot érzékel. Ez csak a közérzetünket rontja, de sokkal veszélyesebb, hogy míg testünk legnagyobb felülete szobahőmérsékletet érzékel – így nem szabályoz –, addig a lábunkkal találkozó alacsonyabb hőmérséklet miatt felfázhatunk!

Az építmények hő technikai hazai szabályozást a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szabályozza.

Az energia felhasználás csökkentése miatt, egyes EU-s tagállamok sokkal szigorúbb értékeket írnak elő, azért Magyarországon is várható, hogy a jövőben a hő átbocsátási értéket szigorúbb feltételek szerint szabályozzák. Az ARANYABLAK Kft, már erre is felkészült, hiszen termékeink nagy része már most is jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, mint a törvényben előírtak.

Mi is okozza a belsőterek nedvesedését?

Az épület hőszigetelt falazata választja el a külső és belső klímát. A magasabb és a hűvösebb hőmérséklet miatt hőáramlás jön létre, de mivel a falak jó hőszigetelők, szinte nem is számottevő a külső és belső síkok közötti hőáramlás.

Nedves technológiával épített házaknál különösen a fokozott hőszigetelésű, légzárású nyílászárók elterjedése és a falazatok jó hőszigetelése miatt legtöbbször nedvesedés jelenik meg, különösen a használatba vételt követő első pár évben.

Az elterjedt „nem lélegző” homlokzati vékonyvakolatokon keresztül ugyanis alig tud párologtatni a falazat, új építésű lakóházakban különösen az első két fűtési szezon után jelenik meg a belső terekben a lecsapódó pára, elsősorban a hidegebb felületeken. A nedvesség, pedig minden esetben penészesedéssel jár.

A fizikai törvények miatt, magasabb hőmérsékleten a vízgőz résznyomása növekszik, ezért több víz párolog el. A vízgőz tulajdonsága nem függ a levegő jelenlététől. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, ahol levegő van jelen, ott vízgőz is van. A harmatpont a vízgőz egyenletes funkciója, így meghatározható a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is. Egy adott légköri nyomásnál, hőmérséklettől függetlenül, a harmatpont mutatja a vízgőzmolekulák mennyiségét a levegőben, vagy másképpen: meghatározza a levegő specifikus nedvességét.

1. ábra

Mindenekelőtt rögzítsük, hogy minden épületrésznek, építőanyagnak van hő átbocsátása, azaz ereszt át magán hőenergiát. Még egyszerűbben: Ha bent fűtünk, kint pedig -5 ºC van, akkor a falon és a nyílászárókon keresztül a belső hő szép lassan áramlik kifelé. Ezért kell folyamatosan fűteni, pótolni kell az elveszett hőt! Ezt a hő átbocsátást „U” értékként szokták említeni. Minél kisebb az „U” érték, annál jobb a fal hőszigetelő képessége. Míg egy ablaküveg leggyakrabban 1.1 W/m²K „U” értékkel rendelkezik, addig egy újépítésű ház falát 0.45 értékben határozzák meg, ennél magasabb nem lehet. Azonban a 0.45 is több mint a nulla, tehát a falon keresztül – még ha jól van szigetelve – áthalad némi hőenergia, de a külső homlokzat leghidegebb része a homlokzati ajtó és ablak.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy páralecsapódás minden lakásban keletkezhet, ezért különös hangsúlyt kell fektetni a rendszeres szellőztetésre, ill.megfelelő szellőrendszerekkel kell a nyílászárókat ellátni.

Építés hibából adódó és geometriai hő hidak a lakásunkban.

A legtökéletesebb kivitelezéssel épített lakásokban is találhatók hő hidak, ennek a jelenségnek a magyarázatát a 2-es ábra segítségével rögzítettük.

2. ábra:

A képen egy homlokzati falrész látható.

A tömör falrészeken az 1.-es számmal jelölve a belső fal hő felvevő felülete látható, 2.-essel a külső fal hő leadó felülete. Mindkét felület egyenlő nagyságú. Nem megfelelően szigetelt falazatok esetén a hőenergia áthaladása zavartalan, nagy mennyiségű energia kell a belsőtér felfűtéséhez vagy odabent meg fáznak. Hogy a hő ne távozzon ilyen ütemben, az építésnél hőszigetelő anyagot használnak, vagy a szigeteletlen épületeket utólagos hőszigeteléssel látják el.

Az ilyen szigetelések gyakori hibája az úgynevezett építési hő híd. Az építési hő híd az a felület, amelyen keresztül gyorsabban távozik a hőenergia, mint a fal egyéb területein. Hogyan alakulhat ez ki? Legtöbbször nem megfelelő beépítés az oka. Például táblás szigetelőanyagnál gyakran fordul elő, hogy a két tábla közt rés marad. Ez a fajta hő híd energia veszteséget okoz. A hőszigetelés annyira jó, amennyire a leggyengébb pontján. Az ilyen hő hidak a kellemetlen hőérzeten kívül ártalmasak is lehetnek egészségünkre.

A sarkok geometriai hőhíd értelmezése.

Az ábrán 3.-as számmal jelölve a belső sarok hő felvevő felülete látható, 4.-essel pedig a külső sarok hő leadó felülete. Míg az egyenes részen (1. és 2. pont) a két felület nagysága megegyezett, itt szembetűnő a különbség. Ezt geometriai hő hídnak nevezzük, az épület formájából ered, elkerülhetetlen, minden épületnél megtalálható. Mivel a belső hő felvevő jóval kisebb a külső hő leadó felületnél, így értelemszerűen ezen a részen nagyobb sebességgel halad keresztül a hőenergia, ami azt eredményezi, hogy a sarokban jóval kisebb a hőmérséklet, mint a belső tér levegőjének hőmérséklete. Ezért elsősorban itt csapódik le a pára és idővel penészgombák is megjelenhetnek. Nem véletlen tehát, hogy általában a sarkokban, vagy a helytelenül beépített nyílászárók mellett lehet felfedezni a párásodást és penészesedést.